Ma olvasom a HVG cikkét, hogy a jobb minőségű éttermek is, épp hogy túlélnek. Annak idején, a mikor már az is reformnak számított, ha valaki Nobu szerint tálalt és nem rakta tele paradicsommal a tányért és apróra vágott petrezselyemmel (most ezt pótolja az apró salátanövény). szóval annak idején nem gondoltuk volna, hogy a gasztronómia egyben nemzetgazdasági kérdés is lehet bármikor. Persze, a turizmus nem elhanyagolható, de a „veneszi „világ után elég volt, ha piros és csípős, jó zsíros, és veres a leves, ungarische specialitéte, csikós romantika és hajrá...

Amikor párom a kis budai étteremben dolgozott, még vasalták a húst, hogy minél jobban átsüljön. Hol vagyunk már ettől... Napokban jött pont szóba, milyen állomások voltak az elmúlt 10-15 évben és hányszor ment el szinte gombokért dolgozni, hogy tanuljon valami újat. Szivárgott be a gasztróforradalom és ő is külföldi lapokat fordított, leginkább franciákat, bár ő nem lett gasztrócsászártudom mit hogy kell csinálni, mindenható ... lehet más fele kellett volna kapcsolatokat építenie...de ő mindig „csak" főzni akart. A maga módján azt hitte, a forradalom majd a konyhákban fog megtörténni. Nekem az a véleményem, ahogy minden forradalom ebben az országban, inkább az irodákban és pénzcsoportoknál történik, de ez mindegy...

Visszatérve a témához, írja a cikk, épp hogy túlélnek az éttermek, amik magasabb színvonalon produkálnak. Kicsi a piac, kevés a fizetőképes kereslet. Eközben dübörög a facebookon a gasztró oldalak lájkolása, bár mivel tudom az árfekvéseket, a közönség nagy része maximum valahova tartózónak szeretné magát mutatni, de lemerem fogadni, egyik étterembe sem merne elmenni.. egyszerűen, mert nem tudná megfizetni. Dzsimiolivérek és gordonremzik, szex szimbólumok, a háziasszonyok perverz ege..
Mindeközben az a fajta színvonal, ami kikerül fényképeken, devizaárfolyamban dübörög, miközben mezőgazdasági adottságú ország lennénk és a kacsa is utazik egyet a világkörül, mire visszaér aranyárban. Színvonal. Reform. Minőség. Ez ma már csak pénzkérdés.

A gasztró piacon történő királycsinálás, sok nagyon hasznos jelenség mellett, az ál civil gasztróbloggerek marketingje, éttermeket emel a mennyországba és hallgat másokat agyon. Ma már egy jó séf politikus is, tudja, merre igazodjon és mennyire. A régen hitt konyhaforradalom ma nappalikban és irodákban zajlik.

Persze dőreség lenne azt mondani, csak ezért szenved a minőségi vendéglátás. Ez a felülről dirigált reformkonyházás a fogyasztók mentalitását nem fejlesztette, legnagyobb kritika sok fórumon a sznobizmus, amiben van is valami. Valóban könnyebben fizeti meg valaki a külhoni drága menüt, mint azt, amit itthon sokkal mérsékeltebb áron, akár jobb minőségben is el tudna fogyasztani. De a magyar átlagfogyasztó se anyagilag, se mentalitásban nem tart még ott, mint amit elvárna a gasztróforradalom. Kicsit olyan ez, mint a Zsivágóban a megerőszakolt történelem. Fejlődés nélküli ugrás....

Persze, sokan mondják, unják már az agyontekert, rafinált, csak azért borzasztóan kreatív kajákat, hogy modern legyek. Az emberek szeretnének csak fogyasztani, élvezni az étkezést, ünneppé tenni, ha elmennek együtt egy étterembe és az unalomig sulykolt újragondolt főzéstől már herótjuk van. Külföldön, ahol sokkal előrébb járnak, és akiknek az írásait, a hazai guruk lefordítják, majd sajátként tálalják, egyre inkább kifullad a pacalfagylalt, a molekuláris konyha.. főzni akarnak csak. Jót. Minőségit. Mint ahogy a Lecsóban.

Valóban kérdés, ennyi szupermagasmislenfining éttermet el tud vagy sem tartani, a csupán fővárosra korlátozódó szűk réteg. A turisták, akik már saját országukban is egyszer megélték ezt a stádiumot, amit itt kínálnak a hazai vendéglátás él éttermei, kíváncsiak erre, vagy sem. A gazdasági helyzet is sokat ront a helyzeten, de miközben mondjuk egy steaksütő étterem fullra pörög, holott rohadt magas árai vannak, lehet érdemes elgondolkozni, meddig érdekes az újragombolt kabát... és mennyire szól ez a gasztróforradalom, a vendégről... és mennyire az elméleti trendeket kreáló önjelölt gasztró gurukról.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.